Utazás a titokzatos németalföldi álomkép-festészetébe

 

a-gyonyorok-kertjeLátványos, helyenként meglepő, a lélektani hatásokat kiemelkedően kezelő dokumentumfilmet rendezett José Luis López Linares (A birsalmafa árnyéka), aki Hieronymus Bosch egyik legjelentősebb festményét járja körül – szó szerint és átvitt értelemben. A gyönyörök kertje (eredeti címén: El Bosco. El jardín de los sueños) képzőművészek, írók, filozófusok, zenészek és tudósok sorát vonultatja fel, akik a világhírű alkotás személyes, történelmi és művészeti jelentőségéről folytatott ötszáz éves vitát elevenítik fel és szövik tovább.

A festményről van is mit vitázni, ugyanis készítője alakját misztikus homály lengi körbe. Bosch kilétéről és életrajzáról is nagyon keveset lehet tudni – mint azt a film rendezője megemlíti, gyakorlatilag a halála dátuma az egyetlen, ami biztos. A művész alakját körüllengő homály pedig csak még rejtélyesebbé teszi képeit, amelyeket már számosan számtalanféleképpen próbáltak megmagyarázni – ám ezek a képek nem egykönnyen adják magukat az értelmezésnek. Mint azt Reindert Falkenburg, a film narrátora és a vita moderátora megjegyzi: „A regények végén az író leleplezi a rejtélyt. Ebben az esetben azonban a szerzőnek nem célja, hogy megfejtsük a rejtélyt, hanem arra invitál meg bennünket, hogy maradjunk vele a titkok világában.”

A dokumentumfilm a híres madridi képtár, a Museo del Prado közreműködésével készült, amelynek gyűjteményében jelenleg maga a festmény is található. A vita résztvevőiként olyan hírességek adták hozzá a nevüket, mint például Ohran Pamuk és Salman Rushdie írók, Ludovico Einaudi és Silvia Pérez Cruz zenészek, a drámaíró Albert Boadella, John Elliot és Carmen Iglesias történészek, és természetesen a művészettörténészek sem maradhatnak ki a sorból: Pilar Silva (az El Prado-ban rendezett Bosch-kiállítás kurátora), Alejandro Vergara (El Prado), Elisabeth Delahaye (Cluny-i Múzeum), Xavier Solomon, valamint Philippe de Montebello (Metropolitan Múzeum).

A Gyönyörök kertje Hieronymus Bosch egyik legismertebb alkotása, a Földi Paradicsomnak is nevezett triptichon, azaz hármas oltárkép. Az egész mű egyszerre befogadhatatlan a néző számára, ha azonban részletről részletre haladva figyeljük meg, ámulatba ejtően gazdag festői koncepció tárul elénk. A 11,8 méterszer 6,4 méteres képet három tábla alkotja: a középső tábla a földi gyönyörök kertjét, a bal oldali tábla a paradicsomot, a jobb oldali pedig a pokol kínjait ábrázolja részletesen. A szárnyakat becsukva elénk tárul a külső oldaluk alkotta kép, mely Istent mutatja a világ teremtésekor, a buborékba zárt, fekete-fehér és lapos Földdel. Ha pedig kitárjuk a szárnyakat, sokkolóan hat a szemlélőre a színek gazdagsága.

Az ámulatba ejtő műalkotást most 90 percen keresztül, szakértők kommentárjával és izgalmas vitájával fűszerezve vizsgálhatjuk, elmerülhetünk titkaiban, és a mozivászon teljes szélességében tárulnak fel előttünk izgalmasnál izgalmasabb apró részletei. Kalandra fel – egyszeri, kihagyhatatlan alkalom minden műkedvelőnek, a művészeti témájú dokumentumfilmek szerelmeseinek és a misztikus rejtélyek kedvelőinek egyaránt.

Reklámok

SZÁMÍTUNK A VÉLEMENYÉRE!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s