Kleist, a beteg lélekből alkotó szerző

kleist bélyegOktóber 15-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb hiánypótló időszaki tárlata, amely egy meg nem értett művész sorstragédiáját hozza közelebb az érdeklődőkhöz. Heinrich von Kleist, egy Goethe által lenézett, a szakma, a kritika és a közönség által egyaránt elutasított, öngyilkosságba menekülő drámaíró. A partvonalról érvényesülő hatása mégis a mai napig érezhető, sokakat ihlet és befolyással bír kortárs színházi kultúránkra.

A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb időszaki kiállításának címe és egyben központi kérdése: Miért éppen Kleist? Lehetséges válaszunkat abban a tényben kereshetjük, hogy Kleist egy olyan szerző, aki a XXI. század elején is rajongók táborát tudhatja magáénak. „Ez a beteg lélek beteg remekműveket írt, borzalmasan nagyszerű alkotásokat”- mondja Szerb Antal a drámaíróról. Kleist szintén válaszokat keres, mégpedig az élet olyan alapvető kérdéseire, mint az élet értelme, hogy mi a boldogság, a morál, kutatja a gondolkodás és a cselekvés összefüggéseit, illetve az emberi lét lényegét.

„Öcsénk lehetett volna életkora szerint. Másrészt az ükapák nemzedékéhez tartozott, hiszen majdnem kétszáz évvel korábban élt, mint mi. Ha nekem tenné fel valaki a kérdést, hogy miért tud Kleist ma hatni, azt mondanám, azért, mert úgy olvasható, mintha ez a kétszáz év különbség nem volna.” Márton László: Miért éppen Kleist

Heinrich von Kleist életútja és életműve időről időre megtermékenyítő hatással van a magyar irodalomra és színházi kultúrára. A PIM nem kívánt hagyományos életrajzi, a születéstől halálig ívelő zárt kronológiájú és szerkezetű kiállítást rendezni, ez talán ellenkezett volna Kleist bemutatásra váró személyiségétől is. A teljesség hiánya nélkül, elsősorban az intenzív magyar Kleist recepcióra támaszkodva, azt szeretnék érzékeltetni, hogy az önmagával és a világgal elégedetlen, fiatalon elhunyt szerző milyen tartalmas, nagyszabású életművet teremtett, amely máig termékenyítően hat a magyar irodalomra és színházra.  A kiállítás egy párbeszédképes személyiségről beszél, aki képes kétszáz év távolából is bekebelezni olvasóit, kortársabb kortárssá válni, mint némely mai író.

Kleistet, a német romantika indulásának legnagyobb drámaíróját Goethe alábecsülte és kleistelutasította. “Mostanra már régóta kétségtelen, hogy a 19. század első évtizedének Goethe és Schiller mellett Kleist a harmadik legnagyobb drámaírója” – állította Hegedüs Géza író.

Kleist már fiatalként lelki válságban él, hiába írta egymás után jobbnál jobb drámáit, ezek sem a kritikának, sem a közönségnek nem tetszenek. Élete szakadatlan nyugtalanság volt. Elszántan készült a halálra, a véget egy drámába illő jelenettel érte el. Társat keresett az öngyilkossághoz, meg is találta a gyógyíthatatlan beteg Henriette Vogel személyében. Egy novemberi napon, Henriette egyetértésével, Kleist először szíven lőtte a nőt, majd főbe lőtte önmagát. Mikor harmincnégy éves korában Kleist a berlini Wannsee mellett öngyilkos lett, a tragédia szűk körben keltett feltűnést.

A Frankfurt an der Oder-i Kleist Múzeummal együttműködésben megvalósuló kiállítás egyik célja, hogy ízelítőt adjon a magyar Kleist-recepció fontosabb állomásaiból, teljesítményeiből és közelebb vigyen az iránta mutatkozó érdeklődés megértéséhez. Ugyanakkor szeretnének kapaszkodókat nyújtani a kleisti univerzummal még csupán ismerkedni kívánók számára is azáltal, hogy felidézik e fordulatos életút sorsdöntő állomásait és törekszik megtapasztalhatóvá tenni fő mozgatóit: a drámaiságot és a kísérleti jelleget.

A kiállítás központi egysége a Kleist-befogadástörténet két fő területének, a szépirodalmi rájátszásoknak és a dráma-adaptációknak fontosabb teljesítményeit mutatja be, illetve külön helyet ad a fordításoknak, amelyek legnagyobb eredménye a kilencvenes évek közepétől megjelenő összkiadás. Itt látható az Amphitryon, a Helibronni Katica és a Penthesileia első magyar fordításának kézirata, Tandori Dezsőnek – a magyar Kleist-fordítás egyik kulcsfigurájának – a kiállításhoz készült feljegyzése, Hajnóczy Péter – egy, a 70-es években készült Kleist-átirat szerzőjének – Kohlhaas figurájához kapcsolódó feljegyzéseket tartalmazó jegyzetfüzete, és díszlet-, valamint jelmeztervek eredetiben.

1. AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS DÉMONA

Ez a kiállítási egység az életrajzi vonatkozásokból építkezik, fő szempontja azoknak az életterveknek a bemutatása, amelyek Kleist számára származása révén adódtak, illetve amelyeket képességeit és önkifejezési igényét követve kipróbált. A keresés – melynek útvonalát és főbb stációit a frankfurti Kleist-Museum állományát képező anyagokról készült reprodukciók és Kleist-levélrészletek segítségével illusztráljuk – tétje mindvégig egy szuverén személyiséghez illő életforma megtalálása. Ebben a teremben látható eredetiben a Wunsch zum Neuen Jahre an Ulrike von Kleist és a Heilbronni Katica első kiadása, valamint egy Kleist korából származó tisztikard.

2. AZ UTOLSÓ ALKOTÁS

kleist öngyilkosságaA kiállítás külön teret ad a Kleist által választott halál témájának, amely több magyar alkotót megihletett. Az irodalmi szemelvények mellett 19-ik századi újságcikkekből vett részletekkel adunk ízelítőt abból, hogyan birkózott a magyar köztudat ennek a különös halálnak, mint gesztusnak a megfejtésével. Ebben a térben lehet belehallgatni a Forgách András – Jeles András – Melis László alkotói triász által a kilencvenes évekbeli magyar Kleist-reneszánsz idején készült operába (címe: Kleist meghal), amelyet akkor alig néhányszor mutattak be, ezért kuriózumnak számít. Itt tekinthető meg Gerhard Wienckowski Kleist-portréja, valamint Várnagy Ildikó – a kettős Freitodot témául vevő rajza.

A kiállításhoz kísérőkiadványként kétnyelvű katalógus tartozik, mely a múzeumi boltban megvásárolható.

A kiállítás megtekinthető 2016. 10. 15-ig
Petőfi Irodalmi Múzeum
1053 Budapest, Károlyi utca 16.




Kapcsolódó programok:

2016. május 25. 10 órától Kleist-tanácskozás és 15 órától beszélgetés: Kleistet rendezni. Részletek: https://pim.hu/hu/esemenyek/heinrich-von-kleist-eletmuvenek-aktualitasa-21-szazadban-konferencia

2016. május 25. 18 óra Könyvbemutató – Prof. Günter Blamberger: Kleist életrajz
Földényi F. László bezsélget a szerzővel a tavaly magyar nyelven is megjelent Kleist-életrajzról. Részletek: https://pim.hu/hu/esemenyek/konyvbemutato-123 

2016. május 26. 10:30 Rendhagyó tárlatvezetés – Prof. Günter Blamberger és Földényi F. László. Részletek: https://pim.hu/hu/esemenyek/rendhagyo-tarlatvezetes-kleist-kiallitasban

 

Reklámok

SZÁMÍTUNK A VÉLEMENYÉRE!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s