Harminchét filmet láthat a közönség

Jan Svankmajer retrospektiv vetítésével színesítik az idei Anilogue programsorozatát

anilogueTizenkettedik alkalommal rendezik meg Budapesten az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivált november 19-23. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az idei versenyprogramban hét egész estés animáció és harminc rövidfilm vesz részt. Az esemény különlegességének ígérkezik a világhírű cseh szürreális filmrendező, Jan Svankmajer születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából összeállított retrospektív vetítéssorozat.

Juan Pablo Zaramella, a tizenkettedik alkalommal megrendezendő Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál idei díszvendége tart mesterkurzust a rendezvény közönségének, akik ezúttal hét egész estés animációt és harminc rövidfilmet tekinthetnek meg november 19-23. között a fővárosi Uránia Filmszínházban. A fesztivált Michel Gondry Animált beszélgetés Noam Chomskyval című filmje nyitja.
A Magyarországon legutóbb a Tajtékos napok című mozifilmmel bemutatkozott rendező dokumentumanimációja Chomsky komplex gondolatait felhasználva indul filozófiai időutazásra. Archív fotókkal és a Chomskyval készített interjú felvételeivel ötvözi a kézzel rajzolt animációt, hogy az elismert nyelvész szellemiségét vizuális tárgyakként lebegő kérdésekben idézhesse meg.
Liszka Tamás, az Anilogue fesztiváligazgatója kiemelte, hogy mint minden évben, idén is látható a versenyprogramban a Cartoon d’Or összeállítás, amely azon animációs filmekből áll, amelyek megkapták az „animációs Oscart”. Mint megtudtuk, idén rekordmennyiségű filmet neveztek a versenyprogramba, azonban nem csak a filmek száma okoz meglepetést, hanem a földrajzi eloszlás is. Idén két dél-amerikai film is van, de ezen kívül a közönség láthat alkotásokat az USA-ból, Észtországból egy magyar koprodukciót, lesz dán-svéd, írországi és japán produkció is. Liszka hangsúlyozta, hogy az animációk ezen a fesztiválon nem kifejezetten a gyerekeknek szólnak, hiszen lesznek erotikus töltetű és horrorfilmek is.
Az Anilogue-on idén részt vesz Priit és Olga Parn is, akik Az élet Gabriella Ferri nélkül címmel közös kiállítással mutatkoznak be a budapesti közönségnek. Az alkotókkal november 23-án találkozhatnak személyesen is az érdeklődők. Segesdi Mónika, az Észt Intézet vezetője elmondta, hogy jelenleg két animációs stúdió van az országban, amely túlélte a rendszerváltás okozta megroggyanást is. Jelentőségüket azonban aláhúzza, hogy minden évben készül legalább egy olyan film, amely részt vehet animációs filmfesztiválon.
Az Anilogue rövidfilm-szekciójába tizenhárom országból érkeznek a közelmúltban készült produkciók. Az alkotások között látható lesz Bucsi Réka Oscar-jelölt Symphony no. 42 című filmje is. A műveket hatszáz nevezett kisfilm közül választották ki. A versenyfilmeket idén is nemzetközi zsűri bírálja el: az egész estés filmeknél Juan Pablo Zamarella, Olga Parn és Kostil Danila, a rövidfilmeknél Nina Mihaila, Jana Sezlakova és Marinov Gábor.

Animáció a rendszerváltás utáni Magyarországon

Több korszakra oszthatjuk a magyar animációs filmtörténetet, amelyben az 1990-es évek utáni időszak önálló fejezetet képez. Hazánkban márkockásfülű 1914-ben foglalkoztak rajzfilmkészítéssel Kató Kiszly István grafikus munkásságának köszönhetően, de a magyar animáció tudatos létrehozása Bortnyik Sándor festőművész nevéhez köthető, aki 1928-ban reklámművészeti iskolát nyitott. Az iskola egyfajta műhelyként funkcionált a magyar animáció első nagyjai számára, akik már világhírnevet is képesek voltak elérni: itt találkozott ugyanis egymással Halász János, Vásárhelyi Viktor, Kassovitz Félix és Macskássy Gyula. A Filmtett tanulmányából kiderül, hogy a hatvanas évek elejétől mind tartalmukban, mind formájukban megváltoztak a filmek, és valóságos animációs újhullám vette kezdetét. Az Iparművészeti Főiskolán speciális rajzfilmes képzés indult be, ahonnan új, tehetséges fiatalok kerültek a Macskássy-műhelybe, így Gémes József, Richly Zsolt, Nepp József, Dargay Attila, Kovásznai Gábor, Szoboszlay Péter, Reisenbüchler Sándor és Jankovics Marcell.
A fenti szakcikk a magyar animáció aranykorának tekinti az 1980-as éveket, amikor a Pannónia Filmstúdiót már a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye, a Walt Disney, a Hanna-Barbera, a Sojuzmultfilm és a japán Toei között tartották számon. Varga Csaba Pécsett indította el 1988-ban a Varga Stúdiót, amely az első magánkézen lévő animációs műhely volt akkoriban, ahol a legnagyobb külföldi megrendelők, mint a BBC, a Music TV is folyamatosan rendeltek. A világ túlsó végén eközben az ugyancsak magyar származású Csupó Gábor lendítette ki mélypontjáról az animációt a Simpson család sorozatával.
1990 után az itthon maradt rajzfilmrendezők számára átalakult a támogatási rendszer, így a hazai animáció is visszaszorult. Az első jelentősebb alkotás volt 1999-ben Ternovszky Béla Egérút című filmje, amelyet Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról című filmje követett 2002-ben. Kiemelkedő közönségsikert ért el, és igazi kultfilmmé nőtte ki magát 2004-ben Gauder Áron Nyócker című vígjátéka. Magyar Ádám Egon és Döncije az első ingyenesen letölthető egész estés rajzfilm volt Magyarországon 2007-ben. Még ebben az évben Ternovszky Béla létrehozta a Macskafogó folytatását, majd a következő évben Gát György Kis Vuk című filmje. 2010 egyik legfontosabb sikerét érte el M. Tóth Géza és Antonin Krizsanics a Bogyó és Babócával, majd 2011-ben Jankovics Marcell készítette el Az ember tragédiáját.

Reklámok

SZÁMÍTUNK A VÉLEMENYÉRE!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s